Hajóbemutató
Laguna 730

Lehet-e egy cruiser minden igényt kielégítő kényelmes túrahajó, ha alig több mint hét méter hosszú? A Laguna 730-ast tervező lengyel Sutkowsky kísérletet tett ennek a kettősségnek a megoldására. A feladat nem egyszerű, mindenképpen kompromisszumra kényszerül a mérnök. Vannak alapkövetelmények, amelyeknek meg kell felelni. Ilyen az állómagasság és az achterkabin. Mint oly sokszor manapság, ebben az esetben is a gombhoz szabták a kabátot. Ezzel együtt a Laguna 730-as korrekt hajó lett.

A Laguna 730-as első látásra hétköznapi jacht. Kicsit nagyobb az oldalmagassága annál, ami igazán szép és talán egy picit rövidebb az árboca is. Manapság azonban a családi vitorlások - amik ebben a méretben épülnek - ilyenek. Ez a hajó azonban más mint a többi. A legjelentősebb különbség a konstrukcióban van. A Laguna ballasztos hajó, ami azt jelenti, hogy a hajótestbe van építve a tőkesúly, az oldalt csúszás megakadályozására pedig uszonyt használnak. Ez azt jelenti, hogy a hajó egészen kis vízben - esetünkben ez 34 centiméter - is képes parkolni illetve hajózni. Vannak persze hasonló hajók. A legismertebb közülük a francia Feeling márka. Természetesen ezek a vitorlások fajlagosan nehezebbek - és ezért lassabbak -, mint a hagyományos tőkesúllyal szerelt társaik. Viszont mosolyogva hajóznak olyan vizeken, amiket a többiek messzire kerülnek. A sekély vizek királynői természetesen a jollék. őket nem terhelik fölösleges ballaszttal a tervezők, viszont biztos kezű kapitányt igényelnek. A testballaszt így kiváló megoldás az alacsonyabb vízben túrázók számára.

Van ennek a hajónak egy másik, talán az előbbinél is izgalmasabb szerelvénye. Mégpedig az árbocállító-rendszer. Ez egy nagyon kiforrott szerelvénysor, amelynek a segítségével gyorsan és könnyen le lehet dönteni, illetve fel lehet állítani az árbocot. Maga a rúd egy kilenc méter hosszú, kétszálingos, könnyű Franspar árboc. A vantnikat egy fordított U-alakú rozsdamentes acél szerelvényre rögzítik úgy, hogy a spannerek akadálymentesen billenhessenek hátra. Az egész szerelvény lelke a forstág mozgatása, amelyet szintén saválló veretekkel oldottak meg. Szinte a vantnik magasságában van egy másik rozsdamentes fordított U-alakú kötés, amelyről indul egy korlát a hajóorr érintésével körbe a szemközti vantnibekötésig. Ez a korlát vertikálisan elmozdítható. Egy csigasorral lehet a hajóorrhoz húzni, menet közben csapos kötés rögzíti. A rendszert a hajófarba épített, szintén rozsdamentes bak zárja. Ez tartja meg ledöntött állapotban az árbocot, egyébként pedig az achterveretet rögzíti.
A fentiekből is látható, hogy ez a hajó elsősorban édesvízre lett tervezve. Kitűnően használható tavakon és folyókon. Különleges képességeinek köszönhetően olyan vizeken is teljes értékű vitorlás, amelyeken hagyományos társai nem tudnak mozogni. Természetesen - mint a négykerék hajtásnak, vagy a felezőnek - ezeknek a szerelvényeknek is megvan a hátrányuk. A testballaszt miatt nehéz a hajó. Az árbocdöntő-rendszer is plusz tömeget jelent és korlátozza az árboc tömegét, illetve magasságát. A kilenc méter akár elegendő is lehet egy ekkora hajó megfelelő mozgatásához. A vitorlák közepes vagy annál nagyobb szélre vannak optimalizálva. A balatoni gyenge szelekre érdemes lenne egy könnyű topgénuát vásárolni a hajóhoz. Kis szélben jelentősen felgyorsítaná a vitorlást és megnövelné a vitorlázott órák számát. A bemutatóban szereplő hajóra hatalmas, 9,8-as Tohatsu motort szereltek, ami miatt meglehetősen farnehéz lett. Ezt tetézi, hogy a hosszú kabin miatt - amennyire lehet - a cockpit is hátra került, így a gép húzza a farát. Lehet rajta segíteni, ha a behajózás során tudatosan minden nehéz holmit a hajóorrba pakolunk. Amennyiben van rá mód érdemes megbeszélni a hajóépítővel, hogy a víztartályt az első ágyak alá szerelje.

A cockpit egyébként megfelelően tágas. A szerelvények kialakítása a szoliter vitorlázást támogatja. A kormány mellől valamennyi kötelet el lehet érni. A nagyshot egy csigasorral állítható. A behúzási pont fix. A fockshot kívülről kerüli a vantnikat és sínen, stopperrel állítható. A fallkötelek a kabintetőre futnak, ahol két pár csörlővel lehet megfeszíteni őket. Ugyanezek a csörlők szolgálnak a fock behúzásakor is. A cockpitot két nyitható pad zárja le hátul. A bal oldalra került a motor. A jobb oldalon van a fürdőlétra. Ennek az első foka a hajótestben van kialakítva, a második pedig egy lehajtható, hagyományos, egyfokú létra. A farkorlát mindkét oldalon mélyen lefut a tükörre, jó fogódzót biztosítva a fürdőzőknek. Szükség is van erre, mert a lépcső túl rövid ezért jól meg kell kapaszkodni kimászás közben.
A kabinba meredek lépcső vezet, amely szinte csak aszimmetrikus kivágásai miatt használható céljának megfelelően. Az alsó lépcsőfok alatt egy kis ládát találni. A szalon és a hajóorr egybe van nyitva, elöl találhatunk egy válaszfalat, de az nem ér a plafonig. Az orrban két ember aludhat, továbbá van még kétoldalt egy-egy szólóágy. Középen háromállású asztalt, kétoldalt pedig polcokat találunk. Jutott hely egy kis hajókonyhának is, amely egy mosogatóból és főzőlapból áll. Ebben a vitorlásban a mosdó az egyetlen helység, ahol magára húzhatja az ember az ajtót. Az achterkabinban keresztbe épített franciaágyat találunk. Hat ember aludhat így a hajón, ha szűkösen is. Négyfős család számára kényelmes lakhely.
Vitorlázás közben nem okozott meglepetést. A gyenge szélben idő kellett neki, amíg belendült, de dicséretére legyen mondva, hogy addig sem sodródott. Utána aztán szépen szaladt, de óvatosan kell vele bánni, mert ha szembekap egy hullámot hamar megáll.
Összességében korrekt ajánlat a 730-as. Szép a gélezése, csinos a berendezés és a szerelvényei is megbízhatóak. Aki ki tudja használni különleges képességeit annak igazi csemege lehet ez a hajó.

L. F., fotó: Szekeres